A stréberek és a romák mellett a HIV-fertőzöttektől „félnek” legjobban a középiskolások, egy felmérés szerint. Annak ellenére, hogy tudják: nem kiközösíteni, hanem védeni kellene őket. Ugyanez a felmérés arra is kíváncsi volt, mit tudnak a középiskolások az ADIS-ről.
A szülők felsóhajthatnak: legalább tudnak a HIV-vírusról, tudnak a szexuális úton terjedő betegségekről, legalább hallották már azt a szót, hogy megelőzés. Azzal ugyan tisztában vannak, hogy a gumi nélküli szex növeli a HIV-vírus fertőzés kockázatát, de néhányan még mindig kínosnak tartják beszerezni a gumit. Mondjuk az tényleg elég égő lehet, amikor egy szupermarketben közlik velük, hogy a tizennyolc év alattiakat ilyesmivel nem szolgálnak ki. Az a tény, hogy a HIV-AIDS probléma komolyan foglalkoztatja a tiniket, inkább csak megerősítette amit eddig is sejtettek a szakemberek, az viszont hogy képtelenek véleményt formálni a kérdésről, sokat elmond a szexuális felvilágosítás minőségéről.
Amit nem tudnak még: fogalmuk sincs róla, hogy a szűrés teljesen anonim, és szinte kiázárt, hogy elkeverik az eredményt. Nem tudják, hogy nem kell szülői engedély a vizsgálathoz. Sokan közülük még mindig azt hiszik, hogy ez a „melegek” betegsége. Félnek tőle; hét százalékuk úgy gondolja, el kéne mennie szűrésre, de csak alig egy százalékuk meri megtenni. Legtöbben még azzal sincsenek tisztában, hol találják meg a szűrést végző rendelőt. Közülük kevesen tudják, hogy más szexuális fertőzés növeli az AIDS kockázatát. Azzal nagyjából tisztában vannak, hogy miért fontos része a hűség a megelőzésnek, de ezt a gyakorlatban kevésbé tartják fontosnak, mint – mondjuk – az óvszerhasználatot.
Amit tudnak, azt legtöbben az internetről tudják, bár hasznosítottak információt az iskolai prevenciós programból (van, aki egy ilyen szórólapról tanulta meg, hogyan kell óvszert használni), csak ezután jönnek a szülők, barátok. Vagyis a gyerekek majd fele nem beszélget ilyesmiről a szüleivel. Igaz, másról se nagyon.
