Alapból a tanárok miatt. A tanárok ugyanis legalább kétszer olyan idősek, mint a tanítványok. És amíg ez a világ korábbi folyását tekintve teljesen rendben volt, addig mostanra ez inkább hátrány lett.
A tanár ugyanis nem fejlődik olyan gyorsan, mint a világ. Vagy a világ fiatalabb része. A tanár – általánosságban, tisztelet a kivételnek – idegenkedik attól, amit az utána következő generáció már természetes közegének él meg. A digitális kultúrát. Az azonnaliságot.
A tanár szerint ki kell nyitni a könyvet. A diák szerint be kell ütni a google-be a kérdést. A tanár szerint utána kell nézni a könyvtárban. A diák szerint a Wikipédia megfelelő és egy lépést sem kell tenni érte, hiszen van rá mobilos app. A tanár szerint össze kell hívni a megbeszélést, a diák szerint ki kell posztolni és a kommentekben megdumálni. A tanár szerint leggyorsabban holnapra. A diák szerint a következő két percben.
Más időben és más közegben él egymás mellett két generáció az iskolában. A padban ülnek a digitális bennszülöttek, a katedrán a digitális bevándorlók – ha bevándorlók egyáltalán. Nincs meg a közös hang, mert csupán ugyanazon a térben léteznek, de nem ugyanabban a közegben. Így pedig alig értik egymást.
A tanár tanítana, de a diákja már egészen más tanulási módszerekben él. A tanár sok anyagot adna le, miközben a diákja címszavakban gondolkodik. A címszavak mögött több gigányi tartalom lehet, ami adott esetben több, mint amennyit a tanár egy egész évben el tudna magyarázni.
A meg nem értés oda vezet, hogy a tanár idegenkedni kezd a diáktól. Meg akarja regulázni, szabályozni a maga módszereivel, amelyeket pedig a diák már nem ért meg. Nem tiszta, hogy miért kéne tegnapi módszerek szerint élni, mikor ma: ma van. Mai eszközök, mai gondolkodási sémák, amik még tovább fognak változni, mert lassan mindenki a tenyerében fogja hordozni a netképes telefonját, a kapcsolatait egy mobilba építve.
És ez akkor is így lesz, ha a tanár nem tud netezni, nem tud vágja a Google-t, vagy nem ért a Facebookhoz. Akkor az lesz, hogy a diák és a tanár között húzódó, amúgy is meglévő szakadék akkora lesz, hogy a tanár át se tud majd kiabálni. A hangja el se ér a szakadék túloldalára. És ha csak ordít, akkor előbb utóbb bele fog bolondulni.
Pedig a szakadék mindkét oldalán van net. És ha a kiabálás nem ér át, az email, a cset és a facebook lájk át fog. Váltani kell tehát. Online lenni és nem kiabálni.
